Máté 18: 3. „És monda bizony, bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába”

Kezemben tartom az „Édenkerti mesék” című 85 oldalas, 30 írást és mintegy húsz fekete-fehér képet tartalmazó 2007-ben megjelent könyvecskét, 8 színes képecskével a borítóján, hátlapján. Az első pillantásra egyszerű és kisméretű munka szinte elbújik a polcon a képekkel dúsan illusztrált, színesebbnél színesebb, nagyobb formátumú, többnyire külföldi mese- és ifjúsági könyvek között. Persze ha megtalálható egyáltalán közkönyvtárakban, a főváros legnagyobb közművelődései könyvtárhálózatában nincs egyetlen példánya sem, az Országos Széchenyi Könyvtár egy példányát őrzi. (Ennek oka valószínű, hogy magánkiadásban és kis példányszámban jelent meg). Ha csak a látvány és külső után ítélve, „sebtében” választunk olvasnivalót, nem biztos, hogy észrevesszük, hiszen az óriás plakátokhoz, mozgó reklámokhoz, vibráló képekhez, a szinte ránk zúduló információ-kavalkádhoz szokott tekintetünk továbbsiklik a szolidabb, kevésbé feltűnő dolgokon, alkotásokon.

Az Édenkerti mesék nem mesekönyv a szó eredeti értelmében, hanem bibliai történetek csodálatos tárháza a mese varázslatos eszközeivel bemutatva. Egy hosszú pedagógusi életpályát megélt, idős tanítónő betegágyon született írásainak gyűjteménye ez, ajándék az olvasónak. Ajándék Istentől, aki képessé tette őt fájdalmak közepette ilyen szépséges történetek papírra vetésére. „Gyermekeknek gyermekül” írta, hogy saját szavait idézzem. Mint ahogy egy festő palettáján a vonalakból, festékpöttyök, színek keverékéből kialakul a végső látvány, úgy formálódnak szavakból, mondatokból, leírásokból a könyv szebbnél szebb történetei.

Nem mesekönyv abban az értelemben sem, hogy a valóságtól elrugaszkodna, átírná, vagy meghamisítaná a bibliai történeteket. A szerző írói vénája, képessége, hogy megőrizte gyermeki fantáziáját, élettapasztalata, gyermekismerete és mindenekelőtt igaz hite tette őt alkalmassá arra, hogy kiszínezze, részletezze, továbbgondolja a Bibliából ismert eseményeket, hátteret fessen nekik. Széles földrajzi, botanikai, történelmi háttérismeretek segítségével elevenít meg emberi alakokat, állatokat, ábrázol virágokat, helyszíneket, a Biblia korabeli emberek életterét. Mivel a Bibliában a mindennapi élet részletei, akkori szokások, életmód, különösen a gyermekélet vonatkozásában rejtve maradnak, így úgy érzem nagyon értékes és különleges az ilyen szempontú megközelítésmód.

Ízelítőül néhány kiemelt példa:

A Készül a Föld című a Teremtést bemutató első írásában nagyon plasztikusan ábrázolja a Föld teremtését „A jó Isten felgyűrte ingujját, odalépett a tűzfolyamhoz és csupasz kézzel belemarkolt a lávába. Hengergette a tenyerében, mint mi a gombócot. Havat vett elő és a tüzes golyót beborította vele.”

Az encián születése. „Valami szépet kellene teremteni erre a hegyre…A szép olyan valami, ami színével gazdagítja a hegyoldalt, ami illattal árasztja el a völgyet, kecses és hajlékony, mégis szilárdan áll a helyén. Ami lehelet vékony, mégis elbírja az élőlényeket. - mondta a Teremtő az angyaloknak az encián csodaszép virág létrehozásakor.

A „Rebeka virágai” című történetben a korsóval a kútra igyekvő fiatal lány, Rebeka egy ösvényen haladva nevén nevezi a virágokat. „Újra itt vagyok kedves mirtuszbokrom, és te menta, zsálya, de jó, hogy nem száradtatok ki ebben a rekkenő hőségben. Virágzott minden. Az olajfák és fügefák dús termést ígértek” olvassuk a lánykéréssel végződő történet elején.

Az „Élet a bárkában” című írásban a viszonylag szűk helyen, az „úszó menedéken” összezárt állatok életét képzelteti el velünk. „Noé beszélt az állatokkal. A hangja, keze melege, simogatása, meg talán olykor egy kis póteledel is, lassan lecsendesítette őket.”

Magdi néni egy ismert történet „vázát” nyersanyagként használva szavak, mondatok, metaforák és a képzeletében élő gyermeki kérdések, élete emlékképei, ismeretei segítségével költőien hoz létre egy olyan új történetet, melyet egy gyermek jobban el tud képzelni, rögzíteni, gondolataiba idézni.

Ez az ókori időutazás mese vagy inkább „mesélőkönyv” lehet - ha egy kisiskolai, vasárnapi iskolai közösségben vagy esténként odahaza a kisgyermekek hangulatától függően el- vagy fel lehet belőle olvasni egy-egy szép történetet. Saját féltett őrzött dedikált példányomat többeknek kölcsönadtam, s a reagálásokból azt szűrtem le, hogy a szülők ily módon olvasgattak belőle történeteket nagyobbacska gyermekeiknek.

A könyv oktatási segédlet is lehet a Bibliai gyermekfoglalkozások jobb kivitelezéséhez. Az évtizedekig iskolában oktató, később vasárnapi iskolai nevelő és rádiós műsorszerkesztő, Frittmann Lászlóné saját foglalkozásait idézi fel több írásban: Az Oroszlánok vetélkedője, a Stúdióban, Régésztábor Jerikóban, ezekben konkrét ötleteket is ad bibliaismereti órák színesebbé tételéhez.

Visszatérve a bevezetőhöz. A könyv éppen annyira illusztrált, amennyire szükséges. A jól elhelyezett képek korhűen egészítik ki a képzelet síkján megjelenő történeteket. A borítón elhelyezett „gyermekrajzok” a könyv eszmeiségét szimbolizálják.

Így a számomra is szívmelengető olvasmányt őszinte szívvel ajánlom a modern kor gyermekeinek és szüleiknek egyaránt, elsősorban azoknak, akik kedvelik a „míves” írásokat.

A könyv korlátozott példányban még megvásárolható a szerzőtől, akihez a kérést közvetítjük, valamint a CLC keresztény online könyváruházban Ára: 750 Ft.